Nincs december Diótörő nélkül
Aktuális
A karácsonyi mesevilágban életre kelnek a babák, mesefigurák és a Diótörő is, aki hercegként Marikával a hópelyhek táncát követve eljut a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részletét, a Rózsakeringőt is.
A Székesfehérvári Balett Színház 2018-ban mutatta be a Diótörő című, kétfelvonásos, családi balettjét. Egerházi Attila rendező-koreográfus célja az volt, hogy a város és a megye színházat, táncot szerető közönségének saját Diótörő balettje legyen. A teljes társulatot felvonultató előadást idén is öt alkalommal láthatja a Vörösmarty Színház közönsége. A balettszínház karácsonyi mesevilágában életre kelnek a babák, mesefigurák és a Diótörő is, aki hercegként Marikával a hópelyhek táncát követve eljut a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részletét, a Rózsakeringőt is.
„Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy ha szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és hétköznapi csodák történhetnek meg velünk. A Diótörő azt a különleges, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát” – fogalmazott Egerházi Attila, a balettszínház igazgatója, aki Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állítja színpadra a népszerű művet.
A Diótörő története a Harangozó- és Jeszenszky Endre-díjas koreográfus olvasatában nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában.
Az átlagos, szürke panellakásban élő Stahlbaum családhoz karácsony este megérkezik a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „varázserejével” életet hoz a házba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.
Andrea T. Haamer jelmezeit Szelei Mónika újította fel és ő készítette a produkcióhoz szükséges új jelmezeket is; a díszleteket Árvai György, a fényeket Egerházi Attila tervezte. A darabhoz Falvay Miklós médiaművész komputergrafikával teremti meg a fantáziavilágot: a virtuális díszletek közül kiemelkedik az északi fényre emlékeztető fényjáték és a történet egyik fő helyszíne, a kristálypalota, amely többször is átalakul a mese során.
December 11-én, vasárnap 19 órakor, december 15-én, csütörtökön és 16-án, pénteken 15 és 18 órakor újra életre kel a Hoffmann meséjéből és Csajkovszkij balettjéből jól ismert Diótörő, és elkíséri a történet főhősét, Marikát kalandos útján a Vörösmarty Színház nagyszínpadán.
Az előadásokra jegyek kaphatók a Vörösmarty Színház jegypénztárában (Székesfehérvár, Fő utca 8.), valamint a www.jegy.hu oldalon. A darab iránt minden évben óriási az érdeklődés: 2018-ban a jegyek hetekkel a premier előtt elkeltek mind a hat meghirdetett előadásra.