Fantomfájdalom online

A Székesfehérvári Balett Színház a trianoni veszteségről készült balettjét most saját YouTube csatornáján mutatja be. Az ingyenes stream előadás március 20-án, szombaton 20 órakor kezdődik, később nem lesz visszanézhető. A József Attila-díjas L. Simon László történetére az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Kocsák Tibor szerzett zenét, s a Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója készített koreográfiát. A táncdráma egy nagyváradi és egy fehérvári fiú barátságának történetén keresztül mutatja be a nagy háború és az igazságtalan béke következményeit.

A Fantomfájdalom története történelmileg hiteles eseményekre és motívumokra építő fikció, amiben sok valós elem van, s akár meg is történhetett volna. Két fiú kadétiskolában kötött barátságától jutunk el a háború végéig. A táncdráma két olyan fiatal férfi sorsát követi nyomon, akik mind a galíciai, mind az olasz fronton együtt harcoltak. Közben a barátságból rokonság lesz, ugyanis egymás húgait veszik el feleségül. A történetben nincsenek nagy történeti és politikai események, azok beépítése egyrészt nagyon direkt, másrészt eltáncolhatatlan lett volna. Az alkotókat a személyes sorsok foglalkoztatták jobban. „Olyan drámát szeretnénk létrehozni, ami megérinti az emberek szívét, hangozzék ez bármilyen patetikusan is. Megszólítva azt a generációt is, akik nem is értik a Trianon-történetet. Mert eltávolodtak tőle – ők beleszülettek valamibe, egy kész állapotba, különösen itthon, az anyaországban. A békeidőben, a szabad világban felnőtt fiatalok nem tudják, hogy a nagy háború és az ország szétszakítása milyen hatással volt az emberek sorsára és lelkére. Meg fogják érteni, mert valójában nem egy bonyolult dolog ez, nem egy ördöglakat” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója, Egerházi Attila.

A Fantomfájdalom nem illusztráció, hanem az egyének szintjén megélt fájdalom, azaz maga a valóság. „Engem mélyen megérintett nemzetünk tragédiája, de erősen foglalkoztatott az oda vezető út is, különösen az I. világháború. Ezért írtam egy olyan személyes történetet, amiben az én felmenőim történetei is megjelennek” – árulta el az interjúban L. Simon László, a librettó írója. „A tánccal nagyon kifejezően lehet beszélni a kimondhatatlanról. A fájdalmat ugyanis nagyon nehéz kimondani. A nagy traumák sokszor némaságra kárhoztatják az embert. Sőt, van olyan, aki egy tragédia súlyától megnémul. Viszont a testbeszéde elárulja a fájdalmát. Ezért készültünk balettel a trianoni évfordulóra” – folytatta Egerházi Attila rendező-koreográfus. Ehhez kellett Kocsák Tibor drámai erejű, nagyon kifejező zenéje: „Nekem ez a harmadik balettem, és a mi világunkban azt mondják, a mestert az dönti el, hogy a harmadik is sikerül-e neki. Az elkészült mű egy kicsit összefoglalása mindannak, amit a zenéről tudok, legalábbis megpróbáltam mindent beletenni, amit az emberekről tudok, és amit drámai formátumnak gondolok.”.

A táncdráma ugyan a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült, de nem törekszik az igazságtalan döntéshez vezető, vagy az azt követő politikatörténeti események bemutatására. Az alkotók egy nagy történelmi pannó megrajzolása helyett hétköznapi emberek sorsán, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be, miként hathat a politika, a háború, valamint egy csodálatos ország felszabdalása, az önazonosságára érzéketlen nagyhatalmi logika a szétszakított családok életére. A darab alapját egy baráti kapcsolat képezi. A történet kezdetén az I. világháborút megelőzően egy székesfehérvári és egy nagyváradi fiatalember barátságot köt a kadétiskolában. Egymás családjának többszöri meglátogatása azt a furcsa, de nem egyedülálló helyzetet termeti meg, hogy rokonokká is válnak, hiszen mindkét fiatalember beleszeret a másik húgába. A kitartó udvarlások meghozzák a gyümölcseiket, feleségül veszik egymás lánytestvéreit. A nagyváradi lány Székesfehérvárra, a fehérvári Váradra költözik. A fiatalok boldog életét, a gyermekvárás és gyermeknevelés örömeit a háború töri ketté, mindkét fiatalembert besorozzák: egyikőjüket a nagyváradi 4. gyalogezredbe, a másikójukat a 17-es székesfehérvári gyalogezredhez. A sors iróniájának köszönhetően a két ezred egymás mellett harcolt, előbb az északi fronton, Galíciában, majd az olasz fronton az Isonzó mentén, Doberdónál. A Jóisten akarata szerint a két fiatalember a keleti fronton egymás mellé sodródott, s találkozásuk végzetes fordulatot hozott közös történetükben…

A tervek szerint az előadást Budapesten és Székesfehérváron is bemutatják majd, ezt követően utaztatni fogják az országban, a partiumi, valamint a határon túli magyar területeken, de egyelőre ezt a járványhelyzet miatti korlátozások nem teszik lehetővé a hagyományos formában.

A www.youtube.com/SzékesfehérváriBalettSzínház csatornán bemutatott ingyenes stream előadások később nem visszanézhetők, csak a meghirdetett időpontokban láthatók. A felvételek a Vörösmarty Színházban készültek.