Diótörő: két nap múlva premier
Aktuális
A Székesfehérvári Balett Színház első nagybalettjének bemutatóját, a Diótörő című családi balettet december 14-én, pénteken 19 órakor láthatja a közönség a Vörösmarty Színházban. A produkcióról ma tartottak sajtótájékoztatót, stílszerűen a balett díszletében, a színpadon.
A Székesfehérvári Balett Színház első nagybalettjének bemutatóját, a Diótörő című családi balettet – Egerházi Attila rendezésében és koreográfiájával – december 14-én, pénteken 19 órakor láthatja a közönség a Vörösmarty Színházban. A produkcióról ma tartottak sajtótájékoztatót, stílszerűen a balett díszletében, a színpadon.
A helyszínválasztás nem véletlen: a Székesfehérvári Balett Színház társulata ezekben a napokban minden idejét a színpadon tölti, hogy tökéletesre csiszolja az előadást a premier napjára. A szerdai sajtótájékoztatón Cser-Palkovics András polgármester „kultúrtörténeti eseménynek” nevezte a pénteki bemutatót, hiszen egész estés történetet mesélő darabot először mutat be Székesfehérvár legújabb kulturális intézménye, a balettszínház. Az adventi időszakban különösen aktuális a Diótörő története, az érdeklődést jelzi, hogy az eredetileg megadott öt időpontra szinte órák alatt elfogytak a jegyek, és hatodik előadás is gyorsan telt házas lett. Külön öröm, hogy nagyon sok gyerek és fiatal jön a színházba, hiszen ők lesznek a jövő közönsége. A polgármester hangsúlyozta: a sikeres előadás jó reklám lesz a balettszínháznak, elviszi a hírét más városokba is. A nagy érdeklődés és a siker indokolja egy új kulturális tér létrehozását a városban, amelyet a színháznak, a balettnek és a zenekarnak köszönhetően tartalmas előadásokkal lehet megtölteni. „Nem mindenki engedheti meg magának egy ilyen egész estés balett bemutatását, ez csak ott lehetséges, ahol van balettszínház. És Székesfehérváron van” – mondta Egerházi Attila, Harangozó-díjas koreográfus, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója, aki ismételten köszönetet mondott a színháznak a partnerségért, a profi, felkészült csapat munkájáért. „Bízom benne, hogy a későbbiekben is tudunk együttműködni” – hangsúlyozta, majd a darabról beszélt a sajtó képviselőinek. Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család, ide érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a családba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a meséből ismert csodák: életre kel a Diótörő, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is. „A Diótörő története az én olvasatomban nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában” – mondta a produkcióról Egerházi Attila, aki Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állítja színpadra a népszerű művet. Andrea T. Haamer jelmezeit Szelei Mónika újította fel és ő készítette a produkcióhoz szükséges új jelmezeket is; a díszleteket Árvai György, a fényeket Egerházi Attila tervezte. A darabhoz Falvay Miklós médiaművész komputergrafikával teremti meg a fantáziavilágot: a virtuális díszletek közül kiemelkedik az északi fényre emlékeztető fényjáték és a történet egyik fő helyszíne, a kristálypalota, amely többször is átalakul a mese során. Falvay Miklós lenyűgöző alkotásaival a fehérváriak rendszeresen találkozhatnak – például most, a Fehérvári Advent idején is –, de ez az első színházi munkája. „Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy ha szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és hétköznapi csodák történhetnek meg velünk. A Diótörő története azt a gazdag, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát” – fogalmazott Egerházi Attila, aki arról is beszélt, hogy a nagyívű, a teljes társulatot kettős szereposztásban felvonultató táncszínházi művel minden korosztályt igyekeznek megszólítani. A társulat célja, hogy a város és a megye színházat és táncot szerető közönségének saját Diótörő előadása legyen, amelyet minden évadban műsorra tűznek majd a karácsonyi időszakban.
Fotó: Bácskai Gergely