A balettszínház 2021-es tervei

Bár a koronavírus-járvány miatt a színházi évad a tavaly tavaszihoz hasonlóan ismét félbetört, a balettszínház társulata így sem tétlenkedik. Rengeteg tervvel vágtak bele az új esztendőbe: készülnek a magyar kultúra napjára, próbálják a repertoárt, készülnek a következő bemutatókra, online nyílt napokat és egy koreográfus showcase-t is terveznek.

A magyar kultúra napját Székesfehérvár minden évben a Vörösmarty Színházban megrendezett összművészeti gálaesttel ünnepli. A Székesfehérvári Balett Színház mint a város színház jellegű kulturális intézménye kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyar kultúra napján méltó módon képviselje a város kulturális életét, valamint a magyar és egyetemes táncművészetet. A táncszínház egy olyan színházi műfaj, ami az emberiség legősibb kommunikációs módján szól az emberekhez, ennélfogva a magyar és egyetemes kultúra szerves része, és kiemelt helyet foglal el abban. A társulat már készül az új bemutatókra is: a Hattyúk tava és az Aladdin mellett a televízióban már bemutatott Fantomfájdalom is helyet kap majd a székesfehérvári repertoárban. A sokak által jól ismert Hattyúk tava baletthez képest Egerházi Attila másként, más történettel fogalmazza újra a darabot. Olvasatában Sigfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit édesanyjával való viszonyából eredő gyermekkori traumái fogva tartanak. A darab karakterei és történései tulajdonképpen Sigfried agyszüleményei, látomásai. Ő maga mindvégig egy szobában ül, miközben önmaga jó és rossz énjét vetíti ki Odette és Rotbart figurájára. A táncszínházi produkció egyfajta pszichodráma, ha úgy tetszik pszichoanalízis. A rendező-koreográfus számára fontos, hogy Csajkovszkij erőteljes és briliáns zenei világát képpé formálja, láthatóvá tegye a zenét. Nemes Zsófia rendező-koreográfus a pandémia miatt korábban elmaradt Aladdin című darabjában a táncosok varázsszőnyegükön egy titokzatos arab birodalomba repítik el az óvodásokat és kisiskolásokat, ahol csodából és nevetésből nem lesz hiány. Izgalmas bazár, kincsekkel teli barlang, misztikus csodalámpa egy tréfás kedvű dzsinnel, pompás palota egy vajszívű szultánnal és egy hataloméhes udvari varázslóval – a jó és a rossz örök harca, a szegénység és a gazdagság találkozása várja a családokat a mesebalettben. A tervek szerint az M5 televíziós csatornán decemberben vetített Fantomfájdalom előadást Budapesten és Székesfehérváron is bemutatják majd, ezt követően utaztatni fogják az országban, a partiumi, valamint a határon túli magyar területeken. A trianoni veszteségről a Nemzeti Táncszínházban bemutatott balett egy nagyváradi és egy fehérvári fiú barátságának történetén keresztül mutatja be a nagy háború és az igazságtalan béke következményeit. Az alkotók egy nagy történelmi pannó megrajzolása helyett hétköznapi emberek sorsán, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be, miként hathat a politika, a háború, valamint egy csodálatos ország felszabdalása, az önazonosságára érzéketlen nagyhatalmi logika a szétszakított családok életére. A balettszínház idén a Carmen és a FRANC című előadásaival vendégszerepel majd Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban. A Carmen táncszínházi est három felvonása: a Carmen cselekményes balett, táncdráma és az Aritmia táncvers, táncnovella, melyek Egerházi Attila koreográfiái, valamint a Szeszély, aminek koreográfusa a világhírű svéd táncművész és koreográfus, Alexander Ekman. A Carmen táncdráma az alapvető emberi érzelmeket veszi górcső alá: szerelem, szerelemféltés, féltékenység, vágy, csábítás, valamint a férfi és nő között létrejövő dominancia. A Szeszély című, humorral telített darab a való életből vett, változatos szituációkat mutat be, emberekről szól, akik küzdenek a beilleszkedéssel, és folyton racionálisan igyekeznek viselkedni. Az Aritmia balettet a koronavírus-járvány kapcsán, annak társadalomra gyakorolt hatásainak, valamint a karantén időszaknak dedikálva alkotta meg Egerházi Attila. A FRANC egyfelvonásos táncdráma egy puzzle-szerűen szerkesztett mű a világhírű író, Franz Kafka alakjáról, munkásságáról. A táncszínházi mű megalkotásával nem egy bizonyos kafkai mű tárgyalása volt a rendező-koreográfus Egerházi Attila célja, hanem az író ismert vagy kevésbé ismert műveiből „videoklip-szerűen” szerkesztett dramaturgiával a kafkai világlátást kívánta egy eredeti hangvételű balett által megfogalmazni. A balettszínház életében mindig kiemelkedően fontos szerepet játszott a közönséggel való kapcsolattartás. A Mozdulj Fehérvár! projektet – melynek célja a kultúra, a tánc és a mozgás, valamint a pedagógia és a nevelés mezsgyéjén haladva olyan programok szervezése, amelyeken keresztül a város lakosságának közreműködésével új közösségeket teremthetnek, hozzájárulva a város kulturális életének frissítéséhez – a „Beavatás”, „Ráhangolódás”, „Beszállókártya” és „Tánclabor” programelemekkel a 2020/2021-es évadban is folytatni szeretnék, de egyelőre ezt a járványhelyzet miatti korlátozások nem teszik lehetővé. A társulat azonban ezen nehéz időszakban is elkötelezetten szolgálja a kultúrát: az online térben szerveznek majd nyílt napokat, ahol a következő bemutatójuk próbáiba is betekintést engednek majd az érdeklődőknek. Új és izgalmas kihívás a táncosok számára a koreográfus showcase, melynek során a társulat néhány tagja koreográfiákat készít és mutat be. Egerházi Attila színházigazgató nagyon fontosnak tartja a koreográfus utánpótlás kérdését, amely nemcsak a Székesfehérvári Balett Színház számára meghatározó, hanem kihatással lehet a hazai és nemzetközi táncéletre is. A koreográfus stúdió lehetőséget teremt a Székesfehérvári Balett Színház azon táncművészei számára, akik késztetést és kreativitást éreznek magukban az alkotásra.