Diótörő Műsornaptár

Egerházi Attila - Pjotr Iljics Csajkovszkij:

Diótörő

Családi mesebalett két felvonásban.

Mitől ünnep az ünnep? Mi hoz színeket, meleget a szürke és hideg hétköznapokba? Erre a kérdésre keresi és találja meg a választ a Székesfehérvári Balett Színház produkciója, a Diótörő című családi balett.

A nagyívű, a teljes társulatot kettős szereposztásban felvonultató, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon színpadra állított darab, Csajkovszkij eredeti muzsikájával, minden korosztályhoz kíván szólni.

Székesfehérváron a Diótörő immár a családi hagyomány, a karácsonyi készülődés része. Évről évre összehozza a családokat, hogy együtt merüljenek el a zene, a tánc és a mese világában. A közösen átélt ünnepi élmény generációkat köt össze, és olyan emlékeket teremt, amelyek egy életre szólnak.

„A Diótörő története az én olvasatomban nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában” – mondja a produkcióról Egerházi Attila a rendező-koreográfusa.

Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család. Ebbe a lakásba érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a családba.

Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, a Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti, és orosz táncokkal fogadják őket. Ez a lenyűgöző palota a helyszíne a darab talán legismertebb részének, a Rózsakeringőnek is.

„Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy ha szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és hétköznapi csodák történhetnek meg velünk. A Diótörő története azt a gazdag, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát” – fogalmaz Egerházi Attila a darab rendező-koreográfusa, a társulat igazgatója.