A Diótörő olyan, szinte mindenki által ismert, „örökzöld” balett, amely karácsonykor a
szeretet ünnepét varázsolja a színházakba és melegséggel tölti el az emberek szívét, lelkét.
A Székesfehérvári Balett Színház Diótörő című balettje nyomán készült a Dióhéjban címet viselő balettszvit, amely, mintegy „dióhéjban” meséli el Marika álmát a Diótörő babával, a szörnnyel, valamint Diótörő herceggel és Mária hercegnővel.
Valamennyi korosztályt megszólító táncszínházi műről van szó, amely egyfajta „családi
balettnek” tekinthető. A Dióhéjban balettszvit története – a balett klasszikus verziójától eltérő módon – nem egy nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett egymással szembeállított színpadképeinek, illetve jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában.
Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy amennyiben szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és „hétköznapi csodák” történhetnek meg velünk. A Dióhéjban története azt a gazdag, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát.
A Székesfehérvári Balett Színház Dióhéjban című balettje Csajkovszkij varázslatos zenei világát teszi láthatóvá, a koreográfia által „megrajzolt” táncok, valamint azok táncművészeink által történő interpretálása révén.
